A jógagyakorlás és a három test kapcsolata

A jógastúdió ajtajára az van írva: Mielőtt belépsz, vegyél egy mély levegőt és engedd el magad körül a világot, csendesedj el és halkítsd le a mobiltelefonod. Gyere be az ajtón, bújj ki a cipődből, sétálj le a lépcsőn. Megérkeztél az előtérbe, a „recepcióra”. Jobbra egy nagy Buddha, gyertyák, a füstölő még ég.  Öltözz át és érkezz meg a terembe, a szőnyegedre. Az egész egy pincehelyiség, egy anyaméh. Szól a lágy zene (mert én szeretem) égnek a gyertyák, félhomály. Tetszik. Az oktató már a szőnyegén ül. Majd a szükséges infó csere után elkezdjük a gyakorlást.

Helyezkedj el kényelmesen (ülve), fejtetővel felfelé, farok csonttal lefelé nyújtózz, billentsd a medencét, húzd be a hasad, egy vállkörrel nyisd meg a mellkast, engedd le a vállakat, húzd az állad a mellkas felé. Kezed kényelmesen a térdeden, érintsd össze a mutató és a hüvelykujjad. Hunyd le a szemed és lélegezz. Hosszú mély a belégzés, hosszú elnyújtott a kilégzés. A belégzéssel szívj be mindent, amire szükséged van. A kilégzéssel engedd el a feszültséget, a fáradtságot, engedj el minden zavaró gondot és gondolatot. Figyelj csak magadra, szánd ezt az időt csak magadra.

Ez az óra eleji ráhangolódás. Amikor megérkezel, amikor kikapcsolsz, amikor szusszansz. Ezután következik a gyakorlás. Bemelegítő gyakorlatok, napüdvözlet és a gondosan összeállított ászana paletta. (Van, hogy nem készülök, engedem, hogy jöjjön, hogy alakuljon egyik ászana a másikból.) Fontos, hogy a mozgás összehangolt legyen a légzéssel. Az izmok feszítése, lazítása, a könnyebb áramlás és az elmélyedés miatt. Sokáig csak végeztük a gyakorlatokat, figyelve a légzést, de nem tudatosítva! A fizikai része teljesült, hiszen csináltuk, amit kell. Amióta mélyebben és tudatosabban lélegzünk történik valami a teremben és nem csak a levegőző hamarabbi bekapcsolására gondolok. Sokkal intenzívebb lesz a gyakorlás, jobban átjár. Néha úgy érzem, van egy burok, amiben benne vagyok és csak én, hiába vannak rajtam kívül többen is. Több, mint a tényleges, fizikai  testem pakolása jobbról balra. Gyakoroltam úgy is, hogy csak a fizika számított. Úgy érzem, akkor is megtörténik a jóga jótékony hatása, ha hiányoznak belőle az elengedhetetlen elemek… Ha nem történne közben semmi, akkor nem tartanék most itt. Azért tanulok, hogy még több mögöttes tartalmat tudjak. A fizikai gyakorlás elindít az úton, felkelti az érdeklődést, kíváncsivá tesz.

Ráhangolódás, bemelegítés, napüdvözlet, ászanasor-mély lélegzettel, levezetés, kevésbé erőteljes gyakorlatok, inkább nyújtás, légzéscsillapítás, ezt követően a jól megérdemelt savászana. A savászana egy látszólag unalmas póz, ami nem jó semmire sem. Egy intenzív gyakorlás után ajándék. J Következik a relaxáció. A legjobb rész. Amikor pihensz, lazítasz, én személy szerint szeretem, amikor nem csak a testen vezetem végig a figyelmem, hanem utazni indulok, elképzelek valamit. Rendszeresen álmodom és általában mindre emlékszem. Azokat az „utazásokat” is nagyon szeretem. A relaxáció után, magunkhoz térve érdemes még pránajámát gyakorolni. Már csak azért is, mert én soha sem tudtam lufit vagy matracot fújni, mert elszédültem tőle. Múlt héten volt a barátnőm lánybúcsúja, legalább 20 lufit fújtam és nem volt tőle semmi bajom. Mi ez, ha nem a pránajáma gyakorlás eredménye?

Tehát tökéletes felépítésében egy jóga óra, ahol jól érzem, kellemes helyen van, szól a lágy zene, az oktató kedves (az ő jelenléte, energiái is nagymértékben hozzájárulnak az élményhez), a gyakorlás és légzés intenzív, a végén engedi, hogy a savászanát kellőképpen kiélvezzem és némi pránajáma gyakorlással enged utamra. Miért fontos mindez?

Ez a blogházi azt hivatott taglalni, hogy az emberi test nem csupán fizikai síkon létezik. Legegyszerűbb a fizikai test (éber állapot), amit nem kell magyarázni, mindenki tudja, miről van szó. A fizikai testet veszi körbe az asztrál test (álomvilág, inspiráció). Ebben vagyok, amikor álmodom. Gondolatok és érzelmek építik fel. A klauzál test (mélyalvás, meditáció) kaput nyit a magasabb tudatállapot felé. A fizikai testnek a gyakorlásra van szüksége, az asztrál testnek a pránajámára és relaxációra. A klazuál testre pedig a meditációt szereti.

A jógagyakorlás célja, hogy mindhárom testünkre pozitívan hassunk. Legfőbb célunk pedig a magasabb tudatállapot elérése. 

„Minden ember a Teremtő, azaz a Kozmikus Ember része, s földi teste mellett egy égivel is rendelkezik. Az emberi szem csupán a fizikai formát látja, a belső szem viszont sokkalta mélyebbre hatol, észreveszi azokat az egyetemes mintákat is, amelyek minden egyes ember szerves és egyéni részét kiteszik”.

A kundalíni energia életre kel

„A tiszta vágy energiája három és félszer van feltekeredve. A tekercs szanszkritül „Kundal", és mivel ez női jellegű energia, „Kundalininek" nevezik. A Kundalini olyan, mint egy nyugvó energia, ami a keresztcsontban pihen, és ha felébred, keresztülhalad a gerincoszlopban lévő hat energiaközponton (csakrán), és áthatol a kutacs területén. El kell fogadnunk az igazságot, ami abszolút, azt, hogy nem vagyunk azonosak a testünkkel, az elménkkel, az érzelmeinkkel, az intelligenciánkkal, az egónkkal vagy a megszokásainkkal, mi mindezeken túl, a lélek vagyunk. ”

                                                                                                                                                       

Shri Mataji

Jafar, amikor a kezébe vette miszitkus csodalámpását azonnal megdörzsölte, hogy 3 kívánsága valóra váljon. Első kívánságával átvette az uralmat Agraba felett, majd a szultánt és a hercegnőt a rabszolgájává tette. Második kívánsága, hogy még hatalmasabb legyen, ekkor válik belőle egy óriástestű kígyó.

Én így képzelem a Kundalíni kígyót, mely rossz útra tévedt. Hirtelen és gyorsan ébredt, átszáguldott Jafar testén és bár ugyan varázslat segítette, de kígyó lett belőle. A szándékai önzőek és rosszak, nem vette figyelembe saját testét sem. Dogmatikusan csak egyre vágyott: a hatalomra bármi áron! Ez lett a veszte is, nem bírt el a nagyravágyással, a kígyó sem volt elég hatalmas számára, ő maga akart lenne a Dzsini, a mágikus varázsló, aki egy ujj legyintéssel teremtett szegényből gazdagot, emberből kígyót. Arra azonban nem gondolt, hogy bár hatalmas lett, szabadsága a lámpáshoz van kötve. Így a történet vége csak a képletesen vett halál lett.

A Kundalíni erő felébresztése veszélyes lehet. Jó tanácsok szerint, azt csak egy mester vezetésével érdemes végezni. Először a testet kell megerősíteni, felkészíteni. Egyszerű a példa, próbálj meg fejen állni. Na ettől még nem ébred a kígyó, ne izgulj, csupán hasonlat! J Amikor a lábujjaimnak már éppen csak a hegye ér le a talajra történik valami. Létre jön valahol, valahogy egy erő, ami húzza a lábaimat felfelé. Ekkor hirtelen megijedek, magam sem tudom mihez kezdjek, a lábaim meg csak mennének az ég felé. Eleinte nem tudtam konktrollálni és inkább visszahuppantam. Most már tudom, hogy erre kell számítanom és szépen koncentráltan tolom őket egyesével felfelé. Volt választásom. Ezzel szemben, ha véletlenül felébreszteném a kígyóm lenne választásom? Tudnám azt mondani, hogy nem kérlek, menj vissza aludni!? Na és, ha elindul a kígyó felfelé, végig száguldja a testet és a fejtetőn nem tud távozni, mert az gondosan be van tekerve pont ezért, hogy az energia megmaradjon, akkor Mi történik? Felemészt a kígyó? Még az is lehet, elég sok helyen lehet megmagyarázhatatlan halálesetekről olvasni.

„X asszony éppen vásárolni indult, midőn megmagyarázhatatlan okból hirtelen tűznyelvek csaptak ki a hátából, és lángra lobbant. X asszony belehalt sérüléseibe, a gyulladás okát nem tudták kideríteni, azonban minden külső hatás kizárható.“

Személyes tapasztalásom egyelőre nincsen a témában, de felmerül a kérdés bennem, hogy kell-e nekem a szunnyadó „oroszlánt” felébreszteni, a tűzzel játszani? Vagy létezhet, hogy az egész csak mese habbal? Egy biztos, csak abban hihetek, amit már megtapasztaltam, amiről mások mesélnek lehet fele sem igaz.

Vámana, Visnu ötödik avatárja

Szükségem lenne egy avatárra. Egy avatárra, aki megmenti a világom!

Vámana, Visnu ötödik avatárja volt. Amikor az istenek odafönt azt tapasztalták, hogy a földön túl nagy az összhang, a béke, mindenkinek megvan mindene, akkor úgy döntöttek, hogy Visnut Vámana, egy törpe alakjában küldik a földre, hogy „rendet” tegyen. Ekkor tájt Bali Maharádzsa volt a démonok királya, aki nagylelkűségéről volt híres. 

Én már itt furcsaságokba ütköztem… Nagy a béke ezért közbe kell avatkozni! Miért, mert ha az embereknek meg van mindenük elfelejtik az istenüket? Csak akkor imádkoznak, ha akarnak, kérnek, kívánnak valamit? Nagylelkű démon? Ki hallott már ilyet?

Mégis ez a történet fogott meg a legjobban, mert furfangos. Vámana Bali Maharádzsa színe elé járult és 3 lépésnyi földet kért a királytól. A király kevesellte, mire lehet elég 3 lépésnyi föld, pláne egy törpe méreteivel mérve? De Vámana erősködött, ő nem kér sokat, neki ennyi éppen elég lesz. A király megadta neki, s abban a pillanatban a törpe hatalmassá nőtte ki magát és 2 lépésével átlépte az univerzumot, így a harmadiknak már nem maradt hely. A király saját fejét ajánlotta fel a harmadik lépés helyeként, de Vámana csupán elvette mindenét és az alvilág uralkodójává tette. 

Szerintem ez a sztori egyszerű és nagyszerű! Ilyen hoztam is meg nem is. Ártalmatlannak tűnt és mégis győzött. Kicsi volt, de arra senki sem számított, hogy nőni is képes. Mint az alamuszi nyuszi, amikor nagyot ugrik. Nem a külsejével, nem az erejével, hanem az eszével győzedelmeskedett. Nagyon életszerű és példaértékű számomra. Nem bántott meg senkit sem, nem ölt meg senkit sem. 3 lépés, csak ennyi az egész. Mit nem adnék, ha most eljönne az én avatárom és lépne nekem itt a szobámban hármat és megoldódna minden, megmentené a világomat! De a világom sokkal kisebb, mint az univerzum, ezért Visnu biztosan nem küld ide senkit… kénytelen leszek a magam avatárja lenni. A saját testemben fogok megjelenni, csak sokkal erősebben és szilárdabban, lépek hármat és megmentem a világom!